Voltatok már úgy, hogy nagyon ennétek valamit? De tényleg...és nem vehetitek meg, mert az összetevők/elkészítés kiverné a gyomrotoknál a biztosítékot? Na én így voltam a lángossal...a "bolti" variáció több okból kifolyólag sem ehető számomra (túl olajos, fehér lisztes kelt tészta=K.O).

Ezért mikor végre eljött a várva várt hétvége, kitaláltam, hogy megalkotom a saját összetevőimből azt a verziót, ami után az én hasam is nyugodt marad. Ez lett a végeredmény:

Miből készült? (ebből a mennyiségből 8 ekkora méretű lett):

• 250 g t.k. zabliszt
• 1 dl víz
• 0,5 dl 1,5%-os tej
• 1 csomag szárított élesztő
• csipet só
• 1 tk eritrit

A lisztet a sóval egy kelesztőtálba mértem, az eritrites langyos tejben 5 percig pihentettem a porélesztőt, majd hozzáöntöttem a langyos vízzel együtt a liszthez. Géppel (kézzel is jó persze, de én nem szeretek belenyúlni ilyenkor..:D ) jól összedagasztottam, majd békén hagytam kb. 1 órát, hogy szépen megkeljen. 

Miután az élesztő nem hazudtolta meg magát, és szépen a kétszeresére nőtt a tészta, forró kókuszoljaban (kb. félig "merüljön" olajba) megsütöttem. Hamar megvan, kb. 1-1 perc volt oldalanként. Természetesen nem a "piaci/strandos" lángos az eredmény, de nekünk nagyon bejött és ÉN is vére ehettem lángost! ;)

Nálunk így került végfelhasználásra:

Csak ajánlani tudom! ;)